Híres asszonyok szerelmei
Erzsébet királynő és Robert Dudley
I. Erzsébet angol királynő hihetetlenül erőskezi uralkodó és politikus volt. Abban a korban Ő maga jelentette Angliát és mindenki végtelenül tisztelte. Soha nem ment férjhez és állítólag minden honfitársát a külföldi kérőkkel, a külföldieket pedig a honi kérőivel utasította el. Bár sziűz királynőként is emlegették, valószínűleg több szerelme is volt, és a politikában is felhasználta szépségét. A férfi, akit legnagyobb szerelmeként emlegettek, egy Robert Dudley nevű férfi volt, akivel állítólag harminc éven át szerették egymást. Megismerkedésük nem volt mesébeillő, hiszen a Towerben ismerkedtek meg. Mindketten rövid ideig raboskodtak ott, majd jobbra fordult a sorsuk olyannyira, hogy Erzsébet hamarosan királynő lett. Bár Dudley házas ember volt, ez egyiküket sem érdekelte. Sőt. Amikor Dudley felesége váratlanul meghalt, úgy tűnt, hirtelen jött szabadsága törvényesen is hozzásegíti Őt Erzsébethez és a királyi trónhoz. Erzsébet azonban sosem adta be a derekát. Nem mondott le sem Dudleyról, sem arról, hogy egyedül uralkodjon. Még azt is megbocsátotta, hogy Dudley miután évtizedekig hiába ostromolta a királynőt titokban megházasodott.
Végül a királynő 1585 ben végleg elveszítette a férfit, aki ekkor halt meg. A királynő 15 évvel élte túl a férfit, akinek szerelmes leveleit a krónika szerint egész életén át őrizte.
Majdnem egy egész életen át szerették egymást, de a hatalomvágy mindvégig akadályt jelentett kettejük között.
George Sand és Frederic Chopin
Minden szerelem különleges, de ez a páros semmiképp nem nevezhető hétköznapinak. A George Sand név, egy Madame Dudevant nevű hölgyet takart, aki máig népszerű írónő és aki írói álnévként nem véletlenül választott férfinevet. A hölgy különcségéről volt híres. Ehhez a különcséghez egy jó nagy adag makacsság és magamutogatás is járult, ezért George Sand nem az az asszony volt, aki a háttérbe húzódott volna egy férfivel szemben vagy egy társaság kedvéért. Rendszeresen szivarozott és férfiruhát hordott, de ha esetleg női ruhát vett fel, akkor is gondoskodott róla, hogy színében vagy fazonjában mindenképp kirívó legyen.
Frederic Chopin, a híres zeneszerző és zongoravirtuóz éppen ellentettje volt a hölgynek. Mivel nagyon hamar tüdőbeteg lett, nem volt az a kicsapongó típus. Visszahúzódó, beteges ifjú volt, akit nagyon hamar megkedvelt a közönség művei, zongorajátéka és vonzóan beteges természete miatt.
Ők ketten egy párizsi estélyen találkoztak, melyet Liszt Ferenc szervezett és az asszony már ekkor szemet vetett Chopinre. Ez után az estély után valósággal üldözte a férfit, aki kisebb-nagyobb menekülési kísérletek után beadta a derekát.
Szerelmük egy félresikerült téli vakációzással indult Mallorcán. Azért választották a szigetet, hogy a hideg Párizs után a meleg majd jótékony hatással lesz szerelmükre és Chopin betegségére is. Azonban itt is beköszöntött a tél, fűtés nem volt, a helyiek elűzték őket, mert féltek a tüdőbajtól. Végül a sziget egy távoli kastélyában húzták meg magukat, de nem maradhattak sokáig, mert Chopin állapota súlyosra fordult. George Sand hazavitte a férfit, odaadóan ápolta, megszerezte neki a legjobb orvosokat. A szörnyű tél után csodálatos tavaszt töltöttek együtt Marseillesben. Ezek után hét éven át éltek együtt, miközben mindketten rengeteget alkottak. George Sand néha megnézte egy-egy darabját a színházakban, Chopin pedig koncerteket adott. Együtt nevelték az asszony gyerekeit, akik közül a lány és Chopin igazi barátokká váltak.
A szakítás egyik oka éppen ez volt, hiszen George Sand nem bírta elviselni, hogy Chopin állandóan a lánya pártjára áll, ellentmondva az asszonynak. Lassan teljesen elhidegültek egymástól és közel tíz év után szakítottak. Csupán egyszer találkoztak még egy ismerősük házában, ahol Chopin közölte az írónővel, hogy nagymama lett.
Chopin fiatalon halt meg, neki George Sand volt a nagy szerelem. Az asszony még 27 évig élt, de az emlékirataiban később nem beszélt a férfiról. Talán számára nem jelentett annyit ez a kapcsolat, mint Chopinnek.
Katharine Hepburn és Spencer Tracy
A csodálatos színészpáros szerelme 25 évig tartott. Igazi társak voltak, aki mindig számíthattak a másikra, pedig viszonyukat soha nem törvényesítették. Spencer már akkor házas volt, amikor megismerkedett Kate-tel Az év asszonya című film forgatásán 1942-ben. Ez volt az első közös filmjük, melyet több másik is követett és majd mindegyik hatalmas sikert aratott.
Szerelmük azért nem végződhetett házassággal, mert Spencer - katolikus lévén - nem is gondolhatott a vállásra. Ráadásul feleségéhez kötötte fogyatékos fiúk, akit felesége ápolt. Spencer nem szerette már az asszonyt, de önfeláldozása miatt végtelenül tisztelte és törvényesen mindvégig a férje maradt. Valójában ki nem mondott megállapodást kötöttek, és Kate lett az elsőszámú személy a férfi életében.
Közös karrierjük egy hullámvasúthoz hasonlítható, amelybe hatalmas csúcsok és rettentő mélységek is belefértek. Komoly problémát jelentett Spencer betegsége, melyet a rengeteg alkohol okozott, melynek fogságából Kate mentette ki a színészt. Kapcsolatuk mindvégig diszkrét volt és csupán néhány alkalommal írtak róluk az újságok, de ezzel egyiküknek sem ártottak. A közönség imádta őket. Utolsó közös filmjükért - mely már hatalmas szenvedés volt a súlyosan beteg Spencernek - Kate Oscar-díjat kapott. De ezt már a férfi nem érhette meg. 1967 júniusában elhúnyt.
Katharine Hepburn még számos nagyszerű alakítással ajándékozta meg a közönséget és ő is kapott jónéhány díjat - köztük Oscart is -, de énjének egyik részét visszavonhatatlanul elvesztette.
Sulinet Oktatási Minisztérium